Mikor kötelező a villámvédelem egy épületen

Az OTSZ 139. §-a szerint az épületeket a villámcsapás hatásai ellen a rendeltetésük figyelembevételével, három szempontból kell védeni: az emberi élet elvesztése, a közszolgáltatás kiesése és a kulturális örökség elvesztése szempontjából. A 141. § mindháromra megadja az elfogadható, egy évre vetített kockázatot: 10⁻⁵, 10⁻³ és 10⁻⁴.

A védelem akkor megfelelő, ha a kockázatelemzéssel számított kockázat ezek alatt marad, vagy ha a rendelet 12. mellékletében felsorolt épület villámvédelme az ott előírt szintet teljesíti.

Az OTSZ 142. §-a szerint villámvédelmet kell biztosítani a 12. melléklet 1. táblázatában felsorolt rendeltetésű állandó építményeken, a táblázat szerinti legkisebb védelmi szinttel, és minden más építményen, ahol a villámcsapás elleni védelem csak így biztosítható.

Az OTSZ 144. §-a felsorolja, hol nem kötelező villámvédelmet létesíteni. A felsorolás a legfeljebb 10 méter magas épületekre vonatkozik, a terepszinti csatlakozás legalsó pontjától a tetőfedés legmagasabb pontjáig mérve.

• az egylakásos ház, illetve az a lakóépület, amelyben a lakások csak egymás mellett sorakoznak, vagyis a legtöbb családi ház, ikerház és sorház
• legfeljebb 200 m² alapterületű közösségi épület, ha nem szerepel a 12. melléklet táblázatában
• legfeljebb 400 m² alapterületű, egymás feletti lakóegységekből álló lakóépület, ha a tető anyaga A1–A2 tűzvédelmi osztályú
• olyan műtárgy, amelynél az emberélet kockázata a természetes környezetéhez hasonló

Az OTSZ 140. §-a szerint új építménynél, rendeltetésváltozáskor és olyan bővítésnél, amely az eredeti tetőfelület vízszintes vetületét 40%-nál jobban növeli, a védelmet szabvány szerinti, NV jelölésű villámvédelemmel kell biztosítani. Más esetben a meglévő régi rendszer is megfelelhet.

A TvMI 7.7 pontosítja, mi számít villámvédelmi szempontból rendeltetésváltozásnak: az épület vagy az önálló épületrész egészének új rendeltetése. Egy lakóház néhány lakásának irodává vagy rendelővé alakítása önmagában ilyennek nem minősül.

A táblázatban szereplő épületeknél a rendelet egyértelmű. A többinél a kockázatelemzés dönt, amelyet villámvédelmi tervezésre jogosult tervező készít az MSZ EN 62305-2 szerint. Az eredmény lehet az is, hogy villámvédelem nem szükséges.

Meglévő épületnél, ha villámvédelem van rajta, a felülvizsgáló azt minősíti, hogy a rendszer a rá vonatkozó előírásnak megfelel-e. Azt, hogy kellene-e szigorúbb védelem, a felülvizsgálat nem dönti el, erre a kockázatelemzés szolgál.