Családi ház villámvédelmi felülvizsgálata

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 144. §-a kiveszi a kötelező villámvédelem alól azt a legfeljebb 10 méter magas lakóépületet, amelyben egy lakóegység van, vagy a lakóegységek egymás mellett helyezkednek el. A magasságot a terepszinti csatlakozás legalsó pontjától a tetőfedés legmagasabb pontjáig kell mérni. A legtöbb földszintes vagy egyemeletes családi ház így nem köteles villámhárítót kapni.

Sok házon mégis van, mert egy régebbi előírás vagy a tulajdonos döntése alapján felszerelték. Ha a rendszer megvan, az időszakos felülvizsgálat rá is vonatkozik. Egy elhanyagolt villámhárító rosszabb is lehet a semminél, mert a villámot a házra vonzza, de nem vezeti le biztonságosan.

A ciklust az OTSZ 280. és 281. §-a adja, és a naptári napot kell figyelembe venni. A régi, nem szabvány szerinti villámhárító egy lakóháznál legalább hatévente kerül sorra. Az MSZ EN 62305 szerint épült rendszernél a ciklus a fokozattól függ: LPS I és II esetén három, a többi fokozatnál hat év. Családi házon az I-es és II-es fokozat ritka.

Soron kívül kell vizsgáltatni a villámvédelmet minden olyan átalakítás, bővítés, javítás vagy környezetváltozás után, amely a hatásosságát módosíthatja, és akkor is, ha sérülést, erős korróziót vagy villámcsapást észlelnek. A hiányosságokat a minősítő iratban megadott határnapig kell megszüntetni, és ezt igazolni kell.

1. A korábbi irat átnézése, ha van, és a levezetők megszámozása a ház körül.
2. A tető bejárása, ahol biztonságos: felfogók, tartók, csatlakozások, kémények és antennák bekötése.
3. A levezetők végigkövetése a homlokzaton, a bilincsek, a csatornakötések és a távolságok ellenőrzése.
4. A vizsgáló összekötők szétbontása és a földelési ellenállás mérése földelőnként.
5. A folytonosság mérése a felfogó és a levezetők között.
6. Ha kéri, az elosztóban a túlfeszültség-levezetőket és a potenciálkiegyenlítő bekötéseket is átnézzük.

A régi rendszerekre a TvMI 7.7 2026-os kiadása egységes követelményt ad: egy egyedi, vizsgáló összekötővel leválasztható földelőnél az ellenállás legfeljebb 10 Ω, vagy a talaj fajlagos ellenállásából és az épület alapterületéből számolt érték. Ha a talaj fajlagos ellenállása nem ismert, általában 300 Ωm-mel lehet számolni, kivéve a sziklás és kavicsos talajt.

A jegyzőkönyvben ezért a mért érték mellett az is szerepel, melyik határértékhez hasonlítottuk. Egy évről évre romló földelő akkor is figyelmet kap, ha még a határ alatt van, mert a következő ciklusban már rossz lehet.

A felújítások közül ezek érintik leggyakrabban a villámhárítót. Hőszigetelésnél a levezető a szigetelés elé kerül, tartókkal, és a vizsgáló összekötőnek továbbra is elérhetőnek kell maradnia. Tetőcserénél a felfogó tartóit újra kell rögzíteni az új héjazathoz, a kéményeket és az antennákat újra be kell kötni.

Bővítésnél az új épületrész is védelmet igényelhet. Az OTSZ 140. §-a szerint, ha a bővítés miatt az eredeti tetőfelület vízszintes vetülete 40%-nál többel nő, a villámvédelmet szabvány szerinti rendszerrel kell biztosítani. Ezt a bővítés tervezésekor a tervezővel kell eldönteni, a felülvizsgálat az elkészült állapotot minősíti.